Téma ismertetése

  • Bevezetés

    Revitalist logóA 144 órás tréning a szociális területen tevékenykedő szervezeteknek, már működő és leendő szociális farmoknak, települési önkormányzatoknak és minden olyan szervezetnek, intézménynek hasznos lesz, ahol fontos tevékenység a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, fejlesztése. A képzést elsősorban az érdeklődő szervezetek azon munkatársainak szánjuk, akik közvetlenül dolgoznak a hátrányos helyzetű ügyfelekkel.
    Ezek a hátrányos helyzetű személyek lehetnek fogyatékkal élők: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi sérültek; egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű személyek; etnikai kisebbséghez tartozók; alacsony végzettségű emberek; szociálisan hátrányos helyzetűek, mélyszegénységben élők; pszichés problémákkal küzdők, szenvedélybetegek; börtönviseltek; intézményekben élő idős emberek.

    Leckék: 4
  • A Gyakorlati Képességeken Alapuló Terápiás Módszertan (PSTE)

    A Practical Skills Therapeutic Education (PSTE, magyarul Gyakorlati Képességeken Alapuló Terápia) módszert az Egyesült Királyságban dolgozta ki Aonghus Gordon, és közel 20 éve sikeresen használja a Ruskin Mill Trust iskolahálózata.
    A PSTE módszer egy adott földrajzi hely vagy környék múltjának ismeretén alapszik, amelyet geológiai és antropológiai szempontból is vizsgál, majd ezt a tudást adott módszerekkel a jelenbe hozza vissza. A módszer fontos sajátossága, hogy az embereknek a gyökereikhez történő újrakapcsolódását erősíti, és ezáltal az érzelmi biztonság érzését növeli. A személyes elkötelezettség, az egyén tájhoz való személyes kötődése nagyon gyakorlatias és költséghatékony módon jön létre gyakorlati és kézműves tevékenységek révén, amire példa lehet a biokertészetben végzett munka vagy a komposztálás. A PSTE a vidék újjáélesztését az emberek újjáélesztése révén valósítja meg.
    A magyarországi szociális farmok a PSTE módszert terápiás tevékenységek fejlesztésére tudják használni, amelyek segítségével meg tudnak birkózni a hátrányos helyzetű emberekkel kapcsolatos kihívásokkal és dolgozni tudnak az érzelmi és kognitív fejlesztésük érdekében.

    Leckék: 2
  • 1. modul - PSTE elmélet és a Hely szelleme

    Ez a modul a Gyakorlati Képességeken Alapuló Terápiás Módszertan (PSTE) elméleti alapjait ismerteti. Bemutatja a módszertan használatának előnyeit, és hogy a módszertant hogyan lehet a gyakorlatba átültetni. A program példákon keresztül világít rá a módszer eddigi eredményeire és fejlődésére az Egyesült Királyságban. A PSTE módszertan különlegessége - többek között - hogy folyamatosan fejlődik, a Ruskin Mill Oktatási Intézményben való tapasztalatok mentén.

    A Hét Gyakorlati Terület jelenti a PSTE módszer alapelveit, mélyebben megválaszolva a miért, hogyan és mi -kérdéseket. 

    A hely szelleme koncepciója az eleje annak az útnak, mely a PSTE módszer megvalósításához vezet. A lényeg a gondolat mögött, hogy a hely szellemének vizsgálatával pontos képet kapjunk arról, mik a rövid és hosszú távú előnyei a PSTE tevékenységeknek, ami garantálja társadalmi, oktatási és gazdasági szempontból a módszer hatékonyságát, sikerét.



  • 2. modul - PSTE gyakorlat, azaz a kézműves tevékenységek

    Minden kézműves tevékenység magában hordozza a tanulás és fejlődés lehetőségét, azáltal, hogy a tevékenység maga hatással van a tevékenységet végző tanulási képességeire. A modul célja ennek a felismerése és alkalmazása.

    Két lényeges szempontot érdemes kiemelni: Először is meg kell érteni magát  a kézműves tevékenységet, mely egy mesterember, az adott kézműves tevékenység mestere által közvetíthető hitelesen. Másodszor, ennek a  mesterembernek komoly tudással kell bírnia a saját kézműves tevékenységének pedagógiai értékéről. Tudnia kell, hogy milyen képességeket fejleszt az adott tevékenység, és azt is értenie kell, hogy minden mentor egyedi, és sajátos módon fog tanulni. Továbbá, hogy a velük való munka nagyon eltérő tanulási eredményt fog hozni, mivel eltérő igényeik és motivációik vannak.

  • 3. modul - A célcsoport jellemzői

    A szociális gazdaságok végfelhasználói nagyon változatos csoportot alkotnak. Gyermekektől az idősekig, fogyatékossággal vagy anélkül élők, speciális szükségletekkel, tanulási nehézségekkel, társadalmi hátrányokkal küzdők mind beletartoznak.  Legfőbb közös jellemző, hogy csoportba tartozók munkára és tanulásra való esélyei az átlagosnál gyengébbek, illetve a kulcskompetenciáik és alapvető készségeik sokszor fejlesztésre szorulnak. 

    Ebben a modulban a végfelhasználókat a PSTE módszer tekintetében nézzük. Hogyan tekintsünk rájuk, hogyan ismerjük meg őket annak érdekében, hogy a PSTE módszerrel segíteni tudunk nekik a bennük rejlő lehetőségeket úraképzelni.  Ez a látásmód segít minket abban, minden olyan személyben - mentorok, tanárok, végfelhasználók - meglássuk a potenciált, akik szociális gazdaságban tanulnak, dolgoznak és növekednek.

    A PSTE módszer a kézzel végzett munkát alkalmazza a végfelhasználók kognitív és érzelmi képességeinek fejlesztésére. A módszer központi eleme az értelmes tevékenységekkel való elkötelezettség, hogy a bizalom és az önértékelés a látható eredmények révén fejlődhessen. 

    Nagyon gyakran a végfelhasználók a korábban tapasztalt kudarcok és csalódások miatt nem megfelelő, vagy ésszerűtlen viselkedést mutatnak. A biztonságos és gondoskodó környezet kialakításában kulcsfontosságú a feltétel nélküli pozitív hozzáállás, amely elősegítheti a végfelhasználók fejlődését. Ez nem azt jelenti, hogy a nem megfelelő magatartás elfogadhatóvá válik, hanem az esemény kontextualizálását célozza, hogy az ne rontsa a bizalmat és a kapcsolatot a végfelhasználóval.

    A PSTE szakemberek példaképként szolgálnak nemcsak a hallgatók, hanem az alkalmazottak és társaik felé is. Ennek tudatos felvállalásához magas szintű önismeret szükséges.  Az önreflexiós gyakorlatok kulcsfontosságú tevékenységek a mentor számára, mely segít abban is, hogy a kudarc a siker részét képezze, ha a végfelhasználóval elismeri a tanultakat.

    A végfelhasználók napi szintű fejlődésének elősegítésére és értékelésére hasznos módszer a háromlépcsős folyamat . A háromlépcsős folyamat kerete segíti a végfelhasználók folyamatos fejlődését a munkakészség, a közösség bevonása és az egészség / jólét  területén.

  • 4. modul - Gazdasági életképesség

    A gazdasági életképesség minden gazdaság számára elengedhetetlen, nem kivétel ez alól a szociális farmgazdálkodás sem. Ez utóbbi - sajátosságaiból kifolyólag- nem teszi lehetővé az általános gazdasági/üzleti modell rutinszerű alkalmazását, de ez nem zárja ki azt, hogy a szociális farmgazdálkodás életképességét ne lehetne növelni. Pontosan a társadalmi megközelítés az, ami jelentős hozzáadott értéket teremthet a szociális gazdaságban megtermelt termékek számára, és fontos részét képezheti a marketing stratégiának is. Ennek megfelelően ez a modul a gazdasági életképesség aspektusaival foglalkozik, az üzleti terv kidolgozásától és a megfelelő termékkiválasztástól kezdődően a jövedelmezőségi számításokon át a szociális farmgazdálkodás marketingtevékenységéig. A modul három alapvető részből tevődik össze: Az első rész elsősorban az üzleti ötletre, a megfelelő termék kiválasztására, az üzleti terv készítésére, a pénzügyi menedzsmentre és az emberi erőforrásokra koncentrál. A második rész a mezőgazdasági tevékenység gazdasági életképességére, a gazdaság szervezésére és irányítására, valamint a mezőgazdasági tevékenységek jövedelmezőségének számítási módszereire összpontosít. A harmadik rész pedig a szociális farm termékeinek marketingjével foglalkozik.

  • 5. modul - Lokalizáció avagy “Tedd magadévá”

    A mentorok a képzésen végighaladva, annak elméleti és gyakorlati részén szerzett tapasztalataik által egy speciális tudásra tesznek szert, ismereteiket egyénileg feldolgozzák és átültetik saját körülményeikre. Hogyan? A tréning zárásaként minden mentor elkészíti az ”Én szociális farmom” prezentációját. Ez reményeink szerint rámutat arra, hogy mindazt amit a tréning során elsajátítottak, alkalmazni tudják eltérő környezetekre vetítve. Másképp fogalmazva, azt javasoljuk mentorainknak, hogy jelen szakmai tevékenységüket újítsák fel a tanultakkal, és helyezzék azt bele egy szociális farm koncepcióba, ott, abban a környezetben ahonnan jöttek, ahol dolgoznak. 

    A tréningnek ez a része arra szolgál, hogy minden mentor aktívan használja a tanultakat, és reflektáljon a képzés elméleti és gyakorlati vonatkozásaira, különös tekintettel a PSTE-re. Ennek oka, hogy úgy gondoljuk, a PSTE módszer összetettsége igényli a mentorok ilyen módon való aktivitását is. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a mentorokat a tréning elején megkérjük, hogy minden nap végén (de még jobb talán ha a nap folyamán akár többször is) jegyzeteljenek (tréning napló) az adott napon hallottakról, hogy érezték magukat az adott képzési napon, milyen nehézségekkel találták magukat szemben, hogy jutottak át rajta (ha sikerült), milyen sikerélményt tudhatnak magukénak, miket tapasztaltak, milyen kérdések vetődtek fel bennük a nap folyamán. Ez a napló segítségükre lesz a PSTE módszer megértésében, és a prezentációjuk elkészítésében. A koncepció remélhetőleg egy aktív tanulási folyamatot generál. A prezentációk párban is kidolgozhatók, ezzel a kooperálást is elősegítjük, mely a tréning “melléktermékeként” szintén célunk, egy szociális farm mentor- hálózat kialakításával és működtetésével.

  • Tudástár, a Mentor hálózat és a Fogalomtár

    Ebben a szakaszban található a Tudástár, a Mentor hálózat és a Fogalomtár, amik mind azt hivatottak szolgálni, hogy könnyebb legyen a tréning során tanultakat a mindennapi életben is használható tudássá tenni.

    Adatbázis: 1Fórum: 1Fogalomtár: 1